2. turnus, Franciaország

Résztvevői beszámolók
a Roy Hart Központ négyhetes, intenzív hangképző kurzusáról

HangKút projekt, az Erasmus+ program támogatásával


Németh Nikolett beszámolója:

A HangKút Erasmus+ pályázat keretében a SINUM csapata részt vett a Roy Hart Művészeti Központ (CAIRH – Centre Artistique International Roy Hart) négyhetes Vocal Intensive haladó hangképző programján 2019 szeptember-októberében Dél-Franciaországban.

Személy szerint másodszorra vettem részt a CAIRH négyhetes képzésén, emellett pedig többször látogattam el a Központ egyéb workshopjaira is, így a tevékenységek, a helyszín és a tanárok nem voltak már ismeretlenek. A világ számos részéről (Dél-Amerika, USA, Európa) érkező résztvevők közt is akadt egy-két ismerős személy.

Ezúttal a csoportdinamika eltérő volt a korábbi alkalmakhoz képest, amikor a résztvevők korosztálybeli különbsége ellenére is homogénebb munkafolyamat alakult ki. A csendes, erdei helyszín – ahol a résztvevők szálláshelyei, a közösségi tér és a stúdiók egy épületkomplexumban helyezkednek el – rendkívül alkalmas a fókuszált munkára. A négy hét alatt az ember szinte valamiféle buborékba kerül, ami fontos az érzékeny és az embert testileg-lelkileg megmozgató munkafolyamat védettsége szempontjából. Ugyanakkor az ideiglenes együttélés olykor konfliktusokhoz is vezethet. A felfokozott érzelmi állapot, ami a hanggal és a testtel való mélyreható tevékenységből adódik, szintén fokozott lélekjelenlétet kíván a workshopot vezető öt tanár részéről.

A tanárok név szerint: David Goldsworthy és Saule Ryan – két alapítótag, Carol Mendelsohn – a Központ szintén szenior tagja, illetve Christiane Hommelsheim és Walli Höfinger – akik az újabb Roy Hart generáció oszlopos tagjai. Bár érezhető a közös alap, mégis nagyobb eltérések is adódnak az egyes tanárok munkamódszereiben. Például Mr. Goldsworthy közelebb áll a hagyományosabb hangképzéshez, többek között szorosabban irányított légzés- és énektechnikai gyakorlatokat alkalmaz. Ms. Mendelsohn inkább a beszédhangból indul ki és ösztönzi az extrém hangterjedelemben való mozgékonyságot, Mr. Ryan szintén alkalmaz skálagyakorlatokat, ám nagy hangsúlyt fektet a színházi jellegű, csoportos improvizációkra is. Mindannyiuk munkájára jellemző, hogy nagy figyelmet fordítanak a hangadó testtartására, arckifejezésére vagy akár a szemhasználatra, és kiaknázzák a csoport adta lehetőségeket, mint például a résztvevők egymástól való tanulási képességét, egymás meghallásának pedagógiai erejét.

A fiatalabb generáció képviselői, Ms. Hommelsheim és Ms. Höfinger sok mindent megőrzött idősebb kollégáik, egyben tanáraik módszereiből, azonban érzékelhetően más irányba vitték a hangképzést. Gyakran alkalmaznak olyan gyakorlatokat, ahol a teljes testet aktivizáló hallás és hangadás mellett jobban a befelé irányuló figyelem, a test belső hangcsatornáinak összefüggései kerülnek központba. Náluk is lényeges a csoport jelenléte. Céljuk a folytonosan változó csoportdinamika megteremtése, amelyben a résztvevők közti, akár személyiségből adódó vezető és követő szerepek átadódnak, egy idő után pedig elmosódnak. Egyfajta érzékenyítő tréningről van szó, amely során egy-egy hang vagy mozdulat nüansznyi finomságai is érzékelhetővé válnak.

Egyik meghatározó személyes élményem az engem körülvevő térnek mint támogató erőnek a felfedezése volt. Az érzékelés szintjén világossá vált, hogy erre a tapasztalatra kellő gyakorlattal az ember előadói vagy akár sorsdöntő, mindennapi helyzetekben is támaszkodhat. A csoportos foglalkozások mellett minden résztvevő részesült egyéni figyelemben is, különösen a rendhagyó énekórák során. Számomra ezen alkalmak révén vált meghatározó testi tapasztalattá, hogy a hangom segítségével képes lehetek jobban belehelyezkedni az adott térbe, sőt, érzetben növelhetem, tágíthatom is azt. Mintegy újonnan talált képesség, ez a testi emlék talán előhívható bizonyos magabiztosságot követelő szituációkban. A szóban forgó énekóra – amelynek a társak egy kisebb csoportja is tanúja volt – azzal a csoportgyakorlattal fejeződött be, hogy a teremben mozogva képzeletben mindenki köré megalkottuk saját, személyes terét. Ez a tér megközelíthető, ám tiszteletet és elismerést kíván.

A tréning során minden hét egy közös munkabemutatóval zárult, amelyre a részvevők néhány perces produkciókkal készültek támogató környezetben, mégis izgalommal kísérve. Míg az első héten többnyire egyéni bemutatók születtek, onnantól kezdve ösztönöztek minket a páros vagy csoportos együttműködésekre. A résztvevők által kezdeményezett és irányított próbák a workshop után, olykor késő estig zajlottak a stúdiókban, és teret nyitottak arra, hogy az adott hét tapasztalatait művészi formákba öntsük. Az utolsó héten már a tanárok mentorálása mellett készültünk. Sokféle bemutató született eltérő stílusokban, amelyekbe természetesen a résztvevők által hozott anyagok, valamint személyes történetek is beszűrődtek. Voltak, akik szinte egy kisebb színházi darabot mutattak be, míg mások egy-egy meglelt hangszínnel kísérleteztek.

Számomra ez alkalommal az előadói térbe helyezett hang- és mozgás-improvizáció jelentett nagy kihívást. Gazdag élmény volt a mentorok segítségével megfigyelni, hogy miként válnak külsővé, láthatóvá és hallhatóvá egyes belső impulzusok, és miként lehet kiküszöbölni a cselekvéskényszerből vagy ijedelemből származó kapkodást, ehelyett rábízni magam egy következő, addig ismeretlen, gondolati és/vagy zsigeri hullámra.

Takácsy Réka és Németh Nikolett, Malérargues, 2019.

Takácsy Réka beszámolója:

Alkotói csapatunkkal 2019 szeptemberétől egy hónapig tartózkodtunk Malerargues-ban, a Roy Hart Center franciaországi székhelyén.

Komoly előadói, alkotói és művészetpedagógiai munkát folytattunk 4 héten át. Napirendünk beosztása minden alkotói tevékenység és eszköztár fejlesztésére kitért. A tréningnapokat minden alkalommal a test felébresztését és a munkára való előkészítését segítő foglalkozással kezdtük. Ez magában foglalta a következőket: test és arcizmok bemelegítése és felkészítése a hangadásra, légző- és mozgásfejlesztő gyakorlatok, meditáció és kreativitást fejlesztő gyakorlatok. Ezt követték a kiscsoportos foglalkozások, mint például az énekóra. Az énekórákon 5-6 fős csapatokban, valamint egyénileg is dolgoztunk. Az órák teljesen egyénre szabottan voltak kialakítva mind az egyes résztvevők, mind pedig a tanárok munkája szempontjából. Minden oktató más-más megközelítésből alkalmazta a Roy Hart Színházban elsajátított módszereket, majd ezt kombinálva a résztvevők egyéni igényeivel és adottságaival, egy igazán személyre szabott (ének)hang fejlesztési folyamat indult el. A délutáni foglalkozások egyike a csoportos, ensamble jellegű alkotói munkák voltak, ahol a hangi adottságok fejlesztésén kívül szöveggel is dolgoztunk. Drámai és köznapi szövegek felhasználásával játszottunk a betűk és a szavak ritmusával, szó szerinti jelentésével vagy egyéb, kontextuson kívüli jelentéstartalmaival. Minden hetet egy ’Sharing’ bemutatóval zártunk, ahol a résztvevők megmutathatták, hogy az adott héten mire fókuszáltak a munkájukban. Ezek a kis etűdök műfaji megkötés nélküli alkotások lehettek, akár egyéni, akár csoportos formában. Bár a workshop csoporttagjai több országból, többféle kultúrából és eltérő szakmai háttérrel rendelkező emberek voltak, egy-egy ’Sharing’ alkalmával olyan művészi produkciókat, csoportos munkákat hoztak létre, illetve olyan nyitottságról, empátiáról tettek tanúbizonyságot, hogy azt bármilyen nagy múltú, professzionális színház megirigyelhetné.

A Roy Hart Centerben eltöltött négyhetes ’Vocal Intensive’ kurzus szakmailag és emberileg is óriási fejlődési potenciált hordoz magában. A hangfejlesztési módszerek holisztikus képzést tesznek lehetővé előadó- és alkotóművészek, drámainstruktorok és pedagógusok számára is. A szakmai munkába több elemet is át lehet emelni a franciaországi tapasztalatok után.

  1. Légy bátor! Merd megnézni és felfedezni, hogy a hangod-tested-lelked milyen művészeti elemekkel dolgozna és milyen dramatizálható témák felé irányítana.
  2. Hallgass aktívan! Segítsd egy támogató alkotói tér létrehozását azzal, hogy nyitottan, empatikusan és aktív figyelemmel követed és hallgatod társaid munkáját.
  3. Készülj fel a meglepetésekre! Ha kész vagy szabadjára engedni a fantáziádat és a kíváncsiságodat, hangtréning után jobban megismerheted magad és a kreatív energiáidat.
  4. Értékeld a csendet! Megtanulhatsz kibékülni vele, és örülni a csendben töltött pillanatoknak. A csendben jobban hallhatod a belső hangokat és igényeket, amelyeket bár néha talán szívesen kikapcsolnál, csodás kompozíciókat és váratlan zenei élményeket eredményezhet.
  5. Légy türelmes! Adj időt a szellemednek, lelkednek, hangodnak és testednek, hogy elmélyülhess ebben a munkában. Nincsenek rossz megoldások és a fejlődési idő mindenki számára egyéni.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a Roy Hart Központban eltöltött négyhetes hangkurzus a már megszerzett előadó-művészeti és művészetpedagógiai tudásomat csak még rétegzettebbé és átfogóbbá tette. Nem vitatom a hagyományos iskolák némely módszereinek előnyeit, de e nélkül a tapasztalat nélkül bizonyos szakmai és emberei síkjai a művészeti és pedagógiai munkámnak biztosan kevésbé lennének láthatók és tapinthatók számomra és a munkatársaim számára.

Roy Hart Központ, Malérargues, Vocal Intensive, 2019.

Pintér Géza beszámolója:

2019 szeptemberében utaztunk hárman együtt Franciaországba földgázüzemű autóval, hogy így is csökkentsük kiküldetésünk ökológiai lábnyomát. A kettőször 10 órás autóút és vezetés már önmagában egy tanulási folyamat kezdetét jelezte a számomra.

Csodálatos élmény volt visszatérni a Roy Hart malerargues-i központjába, ahol már korábban is volt szerencsém megfordulni.

Ez az egy hónapos tréning némileg más volt a korábbiaknál, mert az mindig nagyon függ az adott résztvevők alkotta kezdeti hangulattól és a később kialakuló csoportdinamikától. Ezúttal a csoportdinamika sok kihívást állított a résztvevők elé, mert a bizalom lassabban fejlődött ki, így sokan nehezebben tudtak teljes energiájukkal a munkára koncentrálni.

A csoport egyes tagjai nagyon erőteljes személyes anyagokkal vagy akár elvárásokkal érkeztek, ami próbára tette a tanárok kapacitását és súrlódásokat generált a kreatív munka kezdetei során.

Mindezen túl a négyhetes tréning a tizenhét fő részvételével, akik a világ minden részéről érkeztek, ezúttal is (28 év tapasztalatai után) őrzi azt az egyedi jelleget, hogy egy védett és biztos közeget teremt a találkozásra, az elmélyült kutatómunkára és az eredményes alkotófolyamatra.

A kurzus során minden hétvégén egy-egy munkabemutatóval kellett összegezni az azt megelőző hét tapasztalatait és tanulságait. Ezeken az alkalmakon mindenki megmutatkozott párban, csoportban vagy egyedül.

Sokan (köztük magam is) leginkább a kurzus során használt gyakorlatokra támaszkodtunk, arra, hogy azokat miként lehet továbbfejleszteni. Ezeket néha kiegészítettük hozott szövegrészletekkel, mint például az én esetemben: részlet Dante, Isteni színjáték 5. énekéből, a Madarak Tanácskozásának egy jelenete, vagy Jancsó Miklós Fényes Szelek című filmjének egy énekes részlete.

Fontos volt számomra a természet közelsége, a szép dél-francia táj és gasztronómiai környezet, valamint a közösségünk együttműködési szükséglete a mindennapok terén. Ezek mind inspirációt jelentenek abban, hogy később, amikor visszatérünk a hétköznapokba, vagy a felnőtt oktatói munkánkba, akkor másképpen értékeljük azt, új ötletekkel legyünk képesek azt gazdagítani, és új nézőpontok mentén tudjuk építeni.

A kurzus során szerzett tudásnak technikai és empirikus aspektusai egyaránt vannak.

  1. Technikai oldala első sorban a bemelegítések gyakorlatsorozatai, mint például: jóga, légző és nyújtó mozdulatok pontos gyakorlása, tapasztalása. A felnőtt tanulók gyakran dolgoztak párokban, érintéssel vagy más egyensúlygyakorlatokkal. Többször dolgoztunk masszázzsal, illetve olyan játékokkal, amelyek egyszerű, de pontos szabályok mentén segítik a résztvevőket, hogy a testérzet a testkép és a testtudat fejlesztésével új, és tartós tudásra tegyenek szert, amelyeket könnyen továbbadhatnak majd a munkájukban.
  2. A munka empirikus oldala a hangképzés élményében és a kölcsönös, csoportos hangi „utazásokban” való elmélyülés által a cél: megélni olyan tartalmakat, amelyek a testemlékezetben elraktározódtak, de felidézésük nagy nehézségek árán, de hatalmas felszabadító erővel hatnak az egyes egyének és az adott csoport egészére egyaránt.

Ezért összegzésként elmondható, hogy a megszerzett tudás több területen is hasznosítható lesz: a színház és drámapedagógia mellett a művészi munkában, színészképzésben vagy a művészetterápiában egyaránt. Mivel ez a munka egyfajta elszigeteltséget és nyugodt környezetet kíván, ezért többek között a célunk olyan felnőttoktatási környezetben is továbbadni azt, mint például vidéki kistelepüléseken, amelyek kívül esnek a nagyvárosok zajos világán.

Pintér Géza, tréning utáni reflexiók
This image has an empty alt attribute; its file name is EU-flag-Erasmus_vect_POS-1024x292.jpg